Én bízom benned!

Itt is van a kövi rész! Nagyon örülök a 6000+-os megtekintésnek, és már a Föld másik feléről is olvassák a blogom, nekik tettem ki a fordítót, amit a fejléc alatt találtok. Pár óra alatt 5 komi jött össze EGY részre és több száz megtekintés! Ezért is írtam meg, ezt a részt ma! Oldalt találtok egy szavazást kérlek titeket SZAVAZZATOK! Komizzatok!<3

~21. Fejezet

Reggel arra ébredtem, hogy Evelyn telefonál.
- Ki volt az?- Kérdeztem félkómásan
- Anyu, jön értem.- Válaszolta szintén kómásan
- Mennyi idő van?
- Fél2.- Kerekedtek ki a szemei a telefonjára tekintve
- Az szép.- Ásítottam- Mikor jöttünk haza?
- Azt én is szeretném tudni- Röhögött
- Valamikor 5-6 körül, Krisz sms-eiből következtetve
- Jaaaaaaaaaaa, tegnap nagyot alakítottunk- Közölte egy óriási mosoly közepette- De itt van anyu, szia Cica!- adott puszit

Épp a konyhában reggelit csináltam amikor hallottam, hogy nyílik az ajtó. Kisétáltam és meg sem lepődtem az illetőn.
- Öhhhh... Krisz már megint nyitva hagyta az ajtót?- Kérdeztem full lekezelő hangon az előttem álló személytől
- Nézd Julie!- Kezdte volna el de, közbe vágtam
- Oké, megnézem, ahogy távozol azon az ajtón amit Krisz nyitva hagyott!- Mosolyogtam rá szánalommal
- Figyelj rám kérlek!- Könyörgött
- Figyellek ameddig elhagyod a házam. Pá-pá!- Integettem neki
- Figyelj már rám a kurva életbe!- Nyomott neki a falnak, a két kezemet a fejem mellé szorítva
- Engedj el!- Próbáltam eljátszani, hogy kitartok a sírig is, engedett a szorításból
- Mire volt jó a tegnapi kis produkciótok?
- Ó, hogy mire? Tudod, nem hagyjuk csak annyit azt, hogy "csak játék" voltam számodra. A bosszú a specialitásom, és ne hidd, hogy ennyiben hagyom ezt az egészet! Azon fogok dolgozni minden erőmmel, hogy neked legalább hasonlóan fájjon. Az én szívemet ott összetörted! Minden álmom szerte foszlott! Attól még, hogy Selena összetörte a tiédet neked nem kellett volna másét!- Üvöltöttem vele, de az utolsó mondott, ahogy kimondtam meg is bántam, Justin egy és egyre idegesebb lett, ökölbe szorult a keze, majd elindult felém. Én csak álltam ott és próbáltam védeni magamat, de rettegtem. Egyszer csak 2 kezet éreztem a nyakamon, a szememet összeszorítottam remélve, hogy akkor nem fog annyira fájni. De nem fájt, felemelte a fejem, ekkor már kimertem nyitni a szemem. A gyönyörű mogyoró barna szemeivel találtam magam szemben.
- Azt hiszed bántanálak?
- N-nem tu-tudom...
- Azt hiszed azért mondta, hogy "csak játék", hogy összetörjem a szíved?
- Igen.
- Rosszul hitted. Azért mondtam, hogy megvédjelek.
- Megvédj?- néztem rá értetlenül
- Ha kimondtam volna azt a szót, teljesen még ennél is jobban belém zúgtál volna. Nem bízok magamban annyira, hogy egy ilyen lány szívével dobálózzak.
- Én bízom benned!