2. Díjam!

Megkaptam a második díjam! Szörnyen boldog vagyok! http://mindenrosszelkezdodik.blogspot.hu/2013/08/dij-ix.html

~10 dolog magamról:

1., 13 éves vagyok
2., Szüleim házasok
3., Van egy kutyám
4., NYME iskolába járok
5., Samsung Galaxy S Andvencem van
6., Kertai Gidrán LE versenyzője vagyok
7., Németh László az edzőm
8., Barátnőm biztatására kezdtem el ezt a blogot
9., Nagyon sokat gondolkozom mielőtt megosztok veletek egy újabb fejezetet
10., Örömmel csinálom, a ti szórakoztatásotokra az egészet!<3

~Kérdések:

1., Mióta blogolsz? Júliusban kezdtem
2., Mi az eddigi legjobb blog amit olvastál? http://meandtroublemaker.blogspot.hu/, http://camplove0.blogspot.hu/, http://mylifewithyou-justin.blogspot.hu/
3., Játszol valami hangszeren? Nem
4., Milyen zenéket hallgatsz? Minden féle:)
5., Ki a kedvenc énekesed? Justin<3
6., Hány éves vagy? 13
7., Mi a kedvenc filmed? Steep Up 4.<3
8., Kedvenc sorozatod? Gossip Girl<3 JR<3
9., Ki a példaképed? Justin Bieber, Weinhardt Virág, Rodrigo Pessoa és Reed Kessler
10., Mi a hobbid? Díjugratás

~Kérdéseim:

1., Sportolsz valamit?
2., Ha igen, mit?
3., Ki az edződ?
4., Heti hány edzésed van?
5., Ez hányadik blogod?
6., Mikor kezdted ezt a blogot?
7., Mi a kedvenc állatod?
8., Ki a kedvenc sportolód?
9., Példaképed?
10., 0-10 mennyire értékelnéd a blogod?:DD

~Küldöm:
http://www.justinegyfasz.blogspot.hu/
http://nsn1990justinbieber.blogspot.hu/

Puszi<3

Hol van Julie?

Sziiasztok! Itt a kövi rész. Nem igazán értem, 1600+os nézettsége van a blognak, de komizni mégis csak ritkán komiztok. A tegnapi részre a 3 komi nagyon jól esett! Remélem a maihoz is meglesz legalább ennyi!:)

~9.Fejezet

*Julie szemszöge*

Valaki szorosan húzott magához. Nem mertem megszólalni, se megmozdulni. Nagyon remegtem, az illető pedig csak egyre közelebb és közelebb húzott magához. Szörnyű volt, nem tudtam, hogy mit akar, megerőszakolni, megölni, elrabolni, csak rosszra tudtam gondolni. Már éreztem a leheletét a nyakamon, ekkor már rettegtem is. A egyik keze a derekamat kezdte el ölelni a másikkal pedig a fejem felé közeledett, hirtelen rácsapta a tenyerét a szemre és a fülemhez közeledett a lehelete.

-Megvagy!-Súrolták fülemet ajkai

-K-ki vagy T-te?-Kérdeztem dadogva, rettegéssel a hangomban

-Ne szórakozz, mert nem lesz jó vége!-Ekkor valami büdöset az orrom alá nyomott és már nem is emlékeztem semmire

*Tintin szemszöge*

Julie már nagyon rég elment, aggódom érte. Írtam neki vagy 20 SMS-t hívtam is egy csomószor, de semmi. Noncsival azóta nem találjuk, ő is hívta és írt is neki. Vajon hol lehet?

- Julie Horan! Hol a bűbánatban vagy?-Rontott be Eszti idegesen

- N-nincs I-itt...- Dadogtam

-Hát mégis akkor hol van? Farkas az előbb hívott, hogy még mindig nem ért oda. A telefont sem veszi fel, se semmi.

-Nem tudjuk, hogy mi lehet vele. Mi is többször hívtuk hagytunk neki SMS-t de se kép se hang...-Mondtam, ekkor már tényleg nagyon elkezdtünk aggódni mind a hárman, ez nem jellemző rá.

-Jézusom! Mikor indult el?-Járkált fel-alá Eszti

-Fél6 körül.-Nézett maga elé Noncsi aggódóan

-Jó! Gyertek! Megkeressük, nem tűnhet csak úgy el!-Indult el kifelé Eszti zaklatottan, mi pedig utána

Égen földön kerestük már, folyton hívtuk. Épp Esztivel beszéltem, Julienak lemerült a telója szóval már hívni sem tudjuk, remek! Pont egy sikátorban sétáltam amikor belebotlottam valamibe, lenéztem és sokkot kaptam. Azt hittem ott helyben ájulok el.

Ott feküdt előttem, Julie. Egyszerűen nem tudtam elképzelni, hogy mi történhetett vele. Ott álltam a barátnőm előtt már vagy 10 perce amikor eszembe jutott, hogy meg kéne néztem, hogy él e meg. Reszketve odahajoltam hozzá, és meghallgattam. A szíve még szerencsére vert, azonnal előkaptam a telefonom és hívtam Esztit.

-Eszti megvan Julie!-Mondtam a telefonba

-Hol vagytok?

-Egy sikátorban az ASE-től nem messze, itt fekszik ájultan!

-Azonnal megyünk és hívom közben a mentőket!-Nyomta le a telefont

Én közben drága barátnőm kezét fogtam és imádkoztam, hogy minden rendben legyen.

Ez egy kicsit rövidebb lett, mint a többi. De most csak ennyi. Remélem tetszett, és már izgultok! Pár komi rengeteget segítene!:/ :)
Puszi<3

Telefon hívás

Sziiasztok!<3 Azért csak ma van új rész, mert tegnap este értem haza edzőtáborból. Olvassátok szeretettek!<3

                                  ~8.Fejezet

*Julie szemszöge*
Ez állt a cetlin:
" Call Me!<3 " és egy telefon szám.
El  is mentettem gyorsan a számot a cetlit pedig visszacsúsztattam a táskámba. Ekkor láttam, hogy van egy üzim, aputól kaptam: " Boldog 17. Szülinapot én egyetlenem! Az Adrián vagyok Tomiékkal! /Tomi apu egyik vitorlás haverja/  Puszi szeretlek! " Gyors válaszoltam rá: "Köszönöm apucim!<3 Érezd jól magad! Én is téged!<3 "
Olyan 7 óra körül volt amikor hazaindultunk, szörnyen jót buliztam!

*Délután*

Kialudtam magam, de a fejem iszonyatosan fáj, nem is csoda, hiszen rengeteget ittam. Nézegettem a képeket és, hogy is mondjam...Érdekesek, de ezek lettek a kedvenceim:

Imádom amikor képekben visszatudom nézni az estéket! Gondoltam lemegyek táncolok egy kicsit hiszen attól mindig kitisztul a fejem, vitorlázni meg ma nem megyünk, jól is nézne ki egy egész másnapos vitorlás csapat, az oktatóval együtt. Lementem, rengeteget táncoltam fülhallgatóval a fülembe, pont az utolsó táncot táncoltam, elképzeltem, hogy a csajok ott táncolnak velem amikor hallottam, hogy csapódik az ajtó Fredo és Jus volt az, na pont ezek hiányoztak! Gondoltam magamban, nem törődve velük táncoltam tovább. Amikor végeztem odamentem a cuccomhoz eltettem a telefonomat és a fülhallgatót ittam egy kis vizet, lenyújtottam, majd a cuccommal a kezemben kifelé indultam. Egyszer csak valaki hátulról a nyakamba ugrott, nem igen lepődtem meg hiszen tudtam, hogy kik vannak ott még. Hátranéztem és Fredo volt. Rögtön megfordultam és megöleltem. Beszélgettünk egy kicsit majd az a féreg is odajött.
-Szia Julie!-Köszönt nekem. Amit én lesem reagáltam, leszarva őt Fredohoz fordultam, és beszélgettünk még egy kicsit, majd indultam. Kifelé menet valaki a kezem után kapott, és annál fogva visszarántott.
-Beszélnünk kell!-Kezdett el Justin maga után húzni
-Látni sem akarlak nem, hogy még hozzád szólni!-Rántottam ki a kezemet
-De beszélni fogunk! Ne ellenkezz!-Emelte fel a hangját, majd belemarkolt a hajamba, amit rossz ötlet volt kibontanom
-Nem te mondod meg, hogy mit csináljak! És most akár meg is téphetsz, nem is lepődnék meg! Akár mit tehetsz, te akkor is csak egy utolsó patkány vagy és az is maradsz, ha nem süllyedsz még ennél is lejjebb.- Ebben a pillanatban elengedte hajam és az arcomba ordított:
-Ribanc! Értsd meg, lehetek egy patkány, de akkor is az ágyamban kötsz ki!-Sarkon fordult, majd elviharzott. Indultam felfelé a szobába, zuhanyozni, meg összeszedni magam, de megcsörrent a telefonom.

-Haló! Litkey Farkas vagyok! Fülembe jutott az a hír, hogy egy nagyon tehetség vitorlázó vagy! Esetleg később találkozhatnánk, lenne neked 1 szabad helyem, érdekel?
-Szia! Nagyon örülnék!
-Remek! Akkor ma este 6-kor találkozunk a Stefániában.
-Rendben van, ott találkozunk! Szia!
-Szia!

Ahogy letettem a telefont, rohantam fel Esztihez elmesélni, hogy ki hívott fel! Majdnem kiugrottam bőrömből, még sosem keresett meg senki sem! Farkas 10x nyert eddig Kékszalagot, idén meglesz a 11. is! Eszti, is nagyon örült is. Én rohantam átöltözni, hajat csinálni stb... A nagy sürgés forgás közepette elmeséltem Fredonak, Noncsinak és Tintinnek is a nagy hírt, mind a 3-an nagyon örültek neki! Ez a ruha és cipő mellett döntöttem, a hajamat pedig Tintin masniba kötötte:

Indultam is, miközben sétáltam le a lépcsőn Justin jött fel a strandról, nem törődve azzal, hogy a szemei hol vannak elsétáltam mellette, de miután becsuktam, magam mögött az ajtót még akkor is éreztem a fenekem egy szempárt. Pont a sikátoron sétáltam át amikor valaki hátulról elkaptam kezemet és szorosan magához húzott...

Remélem tetszett! Komizzatok! Csak rajtatok múlik, hogy megírom e még ma a kövi részt!:))
Puszi<3

Díjam!

Ez első díjam! Szörnyen köszönöm ezt "Carly E."-nek! Imádlak csajos<3!

~10 dolog magamról:

1., Barna hajam, szemem van. 
2., Szombathelyen élek.
3., Hivatalos verseny szinten díjugratok.
4., Van egy lovam, Mirza.
5., Legjobb barátnőmet Reginek hívják.
6., Van egy nővérem. 
7., Justin a kedvenc énekesem.
8., Nikki Reed, Ashley Green, Taylor Lautner és Adam Sangler a kedvenc színészem.
9., Justin Bieber, Weinhardt Virág, Rodrigo Pessoa és Reed Kessler a példaképem.
10., W. Virág, Rodrigo P., Reed K., Vojvoda Dávid, Ferencz Csaba a kedvenc sportolóm.

~Kérdések:

1. Van köteleződ?-Ahaa
2. Ha igen, kiolvastad már?-Neem :D
3. Egyáltalán szeretsz olvasni?-Ha olyat olvashatok amit én akarok, de amúgy nem igen
4. Tetszik a blogom?-Imádom<3!
5.  Szerinted Justin tényleg drogozik? -Nem tudom, sajnos
6. Mit tennél, ha találkoznál vele élőben?-Ellopnám és elrejteném a s szekrényembe :D
7. Mit szoktál csinálni, ha egész nap, megállás nélkül bőgsz?-Nem szoktam ilyet
8. Mi az igazi neved?-Tamara
9. Kedvenc cipő márka?-Converse
10. Miből áll a pizsamád? :D- Felső, meg egy franciabugyi :3

~Kérdéseim:

1., Ez hányadik blogod?
2., Mit sportolsz?
3., Milyen telód van?
4., Hol laksz?
5., Kedvenc színed?
6., Mi nevetett meg?
7., Mitől leszel szomorú?
8., Van tesód?
9., Best Friends?
10., Olvastad már a blogom?:DD

~Küldöm:
http://meandtroublemaker.blogspot.hu/
http://takeyou1994.blogspot.hu/
http://camplove0.blogspot.hu/

Austin

Iszonyatosan boldog vagyok! 5 komit még sosem kaptam! Köszönöm szépen!<3

Olvassátok ezt a részt is ilyen élvezettel!:))

~7.Fejezet

*Julie szemszöge*

Amikor kimondtam, Justin fel kapta a fejét és nézett rám értetlenül. Nem érdekelve folytattam, vagyis akartam. Justin közbe vágott.

-Magadat?-Meglepődöttség volt a hangjában

-Igen, magamat.-Mondtam higgadtan

-Hogy-hogy?-Nézett rám kérdően

-Tényleg érdekel?-Néztem rá meglepődve, ő csak bólintott egyet. Mire én beszélni kezdtem.

-Nem tudom, hogy most jó ötlet e megbíznom benned, de elmesélem. Szóval, Nem tudom, hogy téged milyen trauma ért, de azt igen, hogy engem milyen és, ahogy viselkedsz az emberekkel, csak egy vastag falat látok körülötted. Ami viszont téged érdekel, az a traumám. 7 éves voltam amikor anyukám meghalt, rákban. Apa nem bírta feldolgozni így inni kezdett, féltem tőle, féltem, hogy a piától elborul az agya és bántani fog. És...-Ekkor megálltam és megráztam a fejem

-És?-Nézett rám Justin

-Semmi és. Téged csak ez érdekelt úgyis...

-Emiatt költöztetek ide?

-Igen. Tudtuk, hogy nem maradhatunk abba a házban, mert megfogunk bolondulni. Evyék akkor már nézegették ezt az iskolát, így mi is úgy döntöttünk, hogy hátunk mögött hagyjuk a múltat és új életet kezdünk több 1000 km-re. Ezért jöttem ide, hogy feltudjuk dolgozni anya halálát.-Ekkor egy könnycsepp csordult le az arcomon, amit ő törölt le.

-Ne haragudj! Nem tudtam.-Nézett rám megbánóan

-Semmi baj!- Mosolyodtam el -És kinek írtad a dalt?

-Nem tudom.

-Nem tudod?-Néztem rá meglepődve

-Nem. Csak úgy jött, mint egy jel...-Mondta értetlenül

-Elénekled megint?-Néztem rá mosolyogva, ő csak elkezdett énekelni. Majd közeledett hozzám és egyre halkabban kezdett el énekelni, amikor pedig már veszélyesen közel voltunk egymáshoz, agyba hagyta, fülem mögé simította a hajamat azokkal a gyönyörű szemeivel pedig belenézett az én szemeimbe, teljesen elbűvölt, talán ez volt a célja. Megmondta, hogy ágyba fog vinni, de csak akkor, ha én is akarom. Megcsókolt. Megcsókolt, akaratlanul is visszacsókoltam. Az ágy felé kezdet el húzni, amikor már feküdtünk az ágyon, akkor ugrott is be, hogy most mit csinál. Szerencsémre én voltam felült, így kikaptam a nyelvem a szájából adtam neki egy pofont felugrottam, majd üvölteni kezdtem.

-Te büdös patkány! Szánalmas vagy, egyszerűen látni sem akarlak! Soha többé!-Majd kiviharoztam a szobából és becsaptam magam az ajtót. Átrohantam hozzánk, Tintinék épp beszélgettek. Rájuk sem néztem, csak elmentem zuhanyozni, majd aludni.

*Szombat este*

Tízkor kezdődik a szülinapom, a  SunCitybe. Már nagyon izgulok, alig várom! Megmostam a hajam, kivasaltam, most pedig épp öltözöm, ezt a ruhát választottam:

Nem tudom, hogy miért, rengeteg ruhát felpróbáltam,  ez tetszett magamon a legjobban. Esztiék már rég elmentek, szóval egyedül vagyok, Eszti fél10-re jön értem vissza. Ez a cipőt választottam mellé:

Magasnak tűnik, de nagyon kényelmes. Az éjszaka közepén pedig már úgyis mindegy lesz, hiszen cipő nélkül fogok táncolni, csak a szokásos. Amikor elkészültem Eszti már itt volt.

-Gyönyörű vagy életem! Még egyszer boldog szülinapot!-Mosolygott, majd megölelt.

-Köszönöm!-Öleltem vissza. Majd indultunk is

*SunCityben* 

Mindenki ujjongani kezdett amikor beléptem. Egyszerűen gyönyörű volt! Eszti nagyon kitett magáért! Elfutottam letenni a táskámat, majd szembe néztem az ajándékokkal, elkapott gyönyör! Alig bírtam ki, hogy ne kezdjem el őket kibontogatni. De végül megálltam és visszamentem bulizni. Mindenki jött oda, Boldog Szülinapot kívánni, nagyon jól éreztem magam amikor megpillantottam valakit, akit nem vártam. 

-Mit keresel itt? Nem megmondtam, hogy nem akarlak látni?-Néztem értetlenül a nem kívánt személyre

-Akkor ne nézz rám! Viszont meghívtál!-Vágta rá

-A tenyerem nem volt elég erős jelzés a meghívás visszavonására?-Üvöltöttem

-Nem.-Kacsintott. -Figyelj! Maradok és nem zavarok, oks?

-Jó, de tényleg ne kerülj a szemem elé!-Kötöttem a lelkére. Szörnyen jól éreztem magam, miután Justint ott hagytam. Éjfélt ütött az óra, és egyszer csak elment a zene.

-Akkor most következik az én ajándékom, az egyetlen drága Juliemnak, aki már hivatalosan is 17 éves! Köszöntsétek nagy szeretettel Austin Mahoniet!-Üvöltött Eszti a mikrofonba.  Én csak síkani tudtam, hiszem ő a kedvenc énekesem el sem tudom hinni, hogy itt van! Egyszer csak minden fény elment, és csönd lett a másik pillanatban már mentek a füst gépek, és kilépett Ő, Austin Mahone.

-Hey Guys! Happy Birthday Julie! (Hey srácok! Boldog Szülinapot Julie!)-Mondta mosolyogva, majd egy fény rám világított, ő pedig csak elmosolyodott. Miden amit mondott ment mögötte magyarul, a dalszöveg is, rengeteget énekelt majd jött a kedvencem befejezés kép, a What About Love !Szörnyen meglepődtem hiszen miközben énekelt, már csak 2 fény maradt ami őt és ami engem világított meg, majd egy kezet érzetem a hátamon.

-Menj!-Lökött meg Noncsi

Elindultam a színpad felé ahol Austin már várt. Felmentem hozzá, majd csak nekem énekelt és együtt táncoltunk. Iszonyat jó volt ott fent táncolni, Austinnal utána még sokat beszélgettünk csináltunk közös képeket, rettenetesen jó fej a srác és megtanított az egyik táncára is. Sajnos hajnalban el kellett mennie, ugyanúgy a többiekkel buliztam, csak már Ő nem volt ott. Mielőtt elment egy cetlit nyomott a kezembe, majd megpuszilt.

Remélem tetszett! Sajnos vagy egy rossz hírem...:/ Vasárnaptól edzőtáborban leszek, szóval nem tudom, hogy lesz-e blog. Ha lesz akkor egy barátnőm fogja feltölteni, de még nem tudom. Addig is olvasgassatok!<33

Az igazság...

Sziasztok!<3 Itt a kövi rész. Azért írtam meg már ma, mert ma barátnőmnél, utána a lovardában utána meg barátnőm alszik nálam, de hát most 3 napig nem lesz rész... Remélem tetszik!:)

~6.fejezet

Amikor felnéztem szörnyen meglepődtem! Mit keres Ő itt? Hogy került ide? Értetlenül néztem rá könnyes szemeimmel.
-Ne nézz így! Mondtam, hogy rám mindig számíthatsz!-Mosolygott. Én csak felálltam megöleltem és eláztattam a pólóját
-Szeretlek Fredo!
-Tudom, én is téged!-Szorított magához, majd folytattam a pólója eláztatását
-Elakarod mondani?-Nézett rám aranyosan, csak bólintottam egyet, megfogtam a kezét és felmentem a szobájukba, tudtam, hogy a miénkbe ott vannak Noék, és ott nem tudunk nyugodtan beszélgetni, Justin meg most biztos valami kurvát dönt épp hanyatt, úgy meggyűlöltem ezzel  tettével és biztos lettem benne, hogy nem szeretem! Igaz nem tudhatta, de amikor már a sírás határán vagyok, akkor nem kéne még mindig köcsögösködnie. Leültünk az ágyra és szipogva elkezdtem mesélni.
-Na szóval, 7 éves voltam amikor anyukám meghalt, rákban. Evelynnel ekkor lettünk nagyon jóba, rengeteget voltam náluk, miután apa elkezdett inni. Tudtuk, hogy nem maradhatunk abba a házban, mert megfogunk bolondulni. Evyék akkor már nézegették ezt az iskolát, így mi is úgy döntöttünk, hogy hátunk mögött hagyjuk a múltat és új életet kezdünk több 1000 km-re. Ezért jöttem ide, hogy feltudjuk dolgozni anya halálát. Engem még a mai napig is nagyon érzékenyen érint amikor róla van szó.-Sírásban törtem ki ismét.
-Értem, és sajnálom! Elhiheted Justin sem akart megbántani!-Ölelt meg vigasztalás képpen. Nem válaszoltam semmit, csak felnéztem láttam a törődést a szemében, és nem bírtam megállni. Megcsókoltam. Megcsókoltam Alfredo Florest! Ő visszacsókolt, vagy 2 percet csókolóztunk majd elváltunk egymástól, amikor egymásra néztünk csak ennyit tudtam mondani:
-Bocsánat!-Sütöttem le a szemem
-Sajnálom!-Fredo
-Mi csak barátok vagyunk, és jó volt most letisztázni!-Mondtam már nyugodtan
-Igen!-Mosolyodott el
Még egy csomót beszélgettünk majd átmentem a saját szobámba, ott ült Tintin, Noncsi és legnagyobb meglepetésemre Justin!
-Végre, hogy megvagy!! Hol voltál eddig? Minden rendben van?-Ugrott a nyakamba No
-Persze, persze minden  okés! De nem takarítanátok ki a szemetet?-Kisírt szemeimet forgattam
-Nézd Julie!-Justin
-Nem! Azt akarom nézni, ahogy szeded a lábaidat az ajtó felé!-Mutattam az ajtóra, de kavarogtam bennem az érzelmek ideges voltam, csalódott, szomorú és egyben zavarodott.
-Kérlek! Legalább azt mond meg, hogy hol voltál eddig! Mindenhol kerestünk már!
-Én is kértelek! Úgy néz ki mégsem kerestetek elég helyen... De ha ennyire érdekel a ti szobátokban! Most már mindent tudsz! Szia!
-De-de...
-Szia!-Lehajtott fejjel kivonult a szobámból, majd elmeséltem a Fredos sztorit  a csajoknak, de mégis csak rosszul éreztem magam Justin miatt, gondoltam átmegyek hozzá megbeszélni a dolgokat. Amikor az ajtójuk elé értem szörnyen meglepődtem valami csodás volt amit hallottam. Nem kopogtam, mert tudtam, hogy akkor megfog szakadni csak beléptem halkan. És azt láttam amit egész életem nem tudtam volna elképzelni Justin énekelt! Olyan tiszta, őszinte és szép volt, hogy bekönnyeztem. Majd odaléptem Justinhoz aki háttal ült eddig nekem. Mikor végzett a dallal, megfogtam a vállát könnyes szemekkel.
-Te írtad?-Néztem rá
-Mennyit hallottál?-Nézett rám kikerekedett szemekkel
-Eleget...
-Igen én írtam, de mennyit hallottál?
-Pont eleget, ahhoz, hogy megtudtam ki is vagy igazából!-Néztem rá mosolyogva
-És elmeséled nekem, hogy most ki is áll előtted?-Állt fel, mosolyogva
-El! Egy fiút akinek 2 énje van, az egyik kemény semmi sem érdekli, mindenkivel lefekszik, a másik pedig teljesen őszinte és érzékeny. Egy vastag falat épített ez a fiú maga köré csak, hogy azt higyjék minden rendben van vele, pedig valamikor nagy trauma érte, amiről alig tud valaki! Ebben a fiúba én magamat látom!

Remélem tetszett, és megdobtok pár komival, őszintén szomorú vagyok, hogy az ezelőtti részre csak 2 komi érkezett...:/

Üvegezés

Sziasztok! Itt a kövi rész! Remélem tetszik! Nagyon örültem a 3 kominak! Remélem ide kapok 4-5 komit, de a 3-nak is nagyon örülnék! Oldalt tudtok szavazni, hogy mennyire tetszik az oldal, remélem megteszitek!;)<3

~5.Fejezet

*Julie szemszöge*

Már bent voltunk a kikötőben amikor beugrott! Ebben egyedül Eszti tud segíteni, miután anyukám halott.
-Szia!-Léptem be hozzá
-Szia élet!- Ölelt meg -Mi panaszod van Mamidnak?-Nézett rám mosolyogva
-Hát , gondolom tudod, a szombat éjszakát...- Szégyeltem el magam
-Igen, tudok róla. Ugye még szűz vagy?- Nézett rám kérdően
-Igen az vagyok de ez nem rajtam múlott...-Hajtottam le a fejem
-Hát kin? Kétlem, hogy Justinon...-Nézett meglepetten
-Pedig de... De engedd már, hogy elmesélem!-Szóltam rá vigyorogva
-Jó-jó!-Vigyorgott vissza. Elmeséltem neki a történteket, amikor a végére értem kifújtam a levegőt, ő pedig csak megölelt.
-Szerelmes vagy belé?-Nézett rám egy aranyos mosollyal az arcán
-Nem tudom...-Néztem kétségbe esetten
-Elviszlek ma vásárolni és este nem megyünk ki vitorlázni, nyolc körül meg találkozó van (Hetente van, csak változó időpontban)! Rendben?-Mosolygott
-Okés!-Nagy vigyor támadt az arcomra
-De akkor irány készülni én meg addig szólok mindenkinek! Szólsz Jusséknak? -Ajánlotta fel
-Igen!-Vágtam rá, majd siettem szólni és készülődni. Amikor a szobájuk elé értem nagy levegőt vettem és kopogtam.
-Tessék!-Üvöltötték egyszerre, majd benyitottam
-Sziasztok! Eszti üzeni, hogy a délutáni vitorlázás elmarad, mindenki azt csinál addig amit akar, de nyolc körül mindenki legyen itt, mert találkozó lesz!
-Miért?-Nézett rám kérdően Justin
-Hosszú... A lényeg, hogy nyolckor legyetek itt!-Tereltem a témát
-Julie beszélhetnénk?-Nézett rám Fredo, és csak bólintottam egyet és kiálltam az ajtóból és a korlátnál támaszkodtam.
-Szerelmes vagy belé?-Nézett rám kérdően
-Kibe?-Kérdeztem meglepetten
-Hát belé-mutatott az ajtó felé, én csak ránéztem az ajtóra majd Fredora.
-Dehogy vagyok!-Jelentettem ki háborodottan
-Rendben, rendben... De csak, hogy tudd! Nekem elmondhatod, a barátod vagyok! Mindig számíthatsz rám!-Adott egy puszit majd bement a szobájába. Nem értettem, hogy miért érdekli őt ez, de hát ő tudja... Bementem a szobába, ahol senki sem volt, nem értettem. Írtam, gyors egy-egy SMS-t meg hagytam ott cetlit és indultunk is Esztivel.

Minden boltot végig jártunk, rengeteget hülyéskedtünk meg minden amikor már alig álltunk a  lábunkon leültünk a Karolinába, ittunk egy kávét meg ettünk valami sütit, pletykáltunk egy kicsit. Amikor visszaértünk még volt 1 óránk a találkozóig így felvettük a ruhákat, meg a cuccokat amiket vettünk és abban hülyéskedtünk. Én ezeket vettem:

És még pár cipőt. Eszti megkért, hogy a találkozó közben, majd táncoljunk Tintin-ékkel. Gyors elfutottam Nikihez és Petrához, hogy Eszti megkért minket, hogy táncoljunk és jöjjenek át próbálni ha elkészültek. Amikor visszamentem a szobába átvenni a táncos szerkómat ők már ott voltak és készültek.
-Sziasztok csajok!-Öleltem meg őket
-Hey!-Köszöntek egyszerre és öltek vissza
-Eszti megkért, hogy a találkozó közben majd táncoljuk!-Ekkor érkeztek meg Nikiék is. Köszöntek majd leültek.
-Rendben! Gyakoroljuk el őket gyors!-Mondta Noncsi. El is gyakoroltuk a  táncainkat, majd rohantunk le. Már mindenki ott volt amikor odaértünk. Gyors lehuppantunk egymás mellé. Megmutatta a képeket amiket egy hét alatt csinált, elmondta a véleményét mindenkiről, mi is mondhattunk egymásról véleményt. Épp hozzám és a kritikához értünk.
-Szerintem Julie nagyon ügyesen vitorlázik, de az úszás is elég jól megy neki!-Röhögött Justin, Eszti is röhögött, Fredo is meg én is, de többiek nem értették, hogy miről is van szó, talán nem is gond...
-Akkor most megnézzük, hogy Julie az úszáson és vitorlázáson kívül miben tehetséges még! Mutatott előre. A lányokkal pedig felálltunk, Noncsi beindította a zenét és elkezdtünk táncolni. Senki sem hibázott remekeltünk a többiek pedig csak tátott szájjal néztek minket. Mikor végeztünk Justinra néztem, aki csak ült, tapsolt, próbált valamit mondani de egy hang sem jött ki a száján. Utána még sokat hülyésékedett együtt az egész bagázs. Olyan 11 órakörül, Eszti felment, mert neki még dolgozni kellett, szóval aki akart maradt még, de aki nem azt elment a városba, vagy fel a szobába. Mi még gondolkoztunk, hogy mit csináljunk, amikor Fredo odajött hozzánk
-Csajok jöttök üvegezni?
-A hagyományos vagy az új fajta?-Nézett rá Noncsi
-Őőőő... A hagyományos-Röhögött Fredo
-Mindjárt megyünk!-Vágtam rá mosolyogva. Meglepően sokan maradtak játszani.
Már egy ideje játszottunk, amikor Lara rám pörgetett.
-Felelsz vagy mersz?
-Merek!-Mindenki hangos ujjongásban tört ki, gondlom ők tudták, hogy Lara mit akar, de amikor Juss felé nézett már én is kezdtem sejteni.
-Csókold meg Justint!-Sunyin mosolygott közben
-Hogy mi?!-Üvöltöttem fel
-Ja, és nyelves csók legyen!-Nyeltem egyet, odasétáltam Justinhoz, ő akkor már állt. Megfogtam a vállát és megcsókoltam, közben ő a derekamat ölelte és szenvedélyesen csókolt vissza. Iszonyat jól csókol! Egyszerűen imádom! Teljesen ellenállhatatlan! Miket beszélek én? Nem lehetek belé szerelmes, ő mégis csak Justin Dugós Bieber! A csókunk már vagy 5 perce tartott amikor rájöttem, hogy mit is csinálok, kivettem a nyelvem a szájából elengedtem a vállát és mentem vissza a helyemre. Amikor leültem éreztem magamon egy szempárt ránéztem Fredora aki csak hevesen mosolygott rám.
-Tudtam!-Tátogta.
-Kabbe!-Tátogtam vissza egy mosoly közepette. A nagy "beszélgetés" közben észre sem vettem, hogy rám pördült az üveg, amit most Justin pörgetett.
-Julie itt vagy?-Már csak ennyit hallottam
-Igen-igen persze! Felelek!-Mondtam
-Miért jöttél Magyarországra?-Ekkor rengeteg kérdő szempárt éreztem magamon, kivéve Noét és Tintinét akik tudták.
-Ké-kérlek n-ne!-Mondtam a könnyeimet visszatartva
-Miért ne?-Nézett rám Juss, kérdően, de nem volt benne rossz szándék, szimplán csak kíváncsi volt. Felugrottam nem érdekelve, hogy ki mit hisz és sírva kirohantam, majd összeroskadtam egy fal mögött, futás közben hallottam pár mondatot.
-Te idióta! Most nézd meg mit csináltál! Várj Julie!-Noémi
-Gratulálok Justin! Julie!-Tintin
-Ezt most miért kellett? Nem láttad rajta, hogy már majdnem sír? Nem hiszem el!- Ezt a hangot nem tudtam beazonosítani.
Tintin és No kerestek minden felé, de nem találtak meg. Egyszer csak egy hideg kezet éreztem a vállamon, majd valaki letörölte a könnyeim. Felnéztem és nem akartam hinni a szememnek...

Remélem tetszik és izgultok már, hogy mi lesz! Alul feltudtok iratkozni a blogra!<3
Puszi:*

Ellöktelek magamtól

Mivel sokan kértétek, hogy írjam meg éjszaka a kövit, ezért megírtam. Remélem elnyeri a tetszéseteket!<3 Ez egy kicsit romantikusabb lett mint a többi!;)

~4.Fejezet

*Fredo szemszöge*
Reggel van, Justin még nincs fent így lementem egy kicsit gondolkozni. Már majdnem egy hete (pénteken történt és ma csütörtök van, szombaton pedig Ju szülinapja), hogy Jussék közt történt valami, igazából én sem tudom pontosan, hogy mi. Julie tök jó fej, mostanában kezdtem el vele többet beszélgetni, de nagyon félénk lett, az az éjszaka óta, Juss sem olyan mint régen. Ez így nem okés, mivel ők nem hajlandóak egymással szóba állni, Julie nem emlékszik semmire, Justin meg nem mond semmit, ezért elmentem Esztihez.
-Szia!
-Szia Fredo! Mond mit szeretnél? Megint akcióztatok éjszaka és a lányok berágtak?-mondta röhögve
-Ő hát én biztos nem... De lehetne egy kérésem?-Néztem ré kiskutya szemekkel
-Persze, mond csak!
Leültem mellé elmeséltem neki a sztorit, majd megkértem valamire.
-Fredo... Julie ugye még...?-Kérdezte riadtan, de közbe vágtam
-Nem tudom.-Hajtottam le a fejem. Eszti sokkot kapott, csak ült ott és nem tudott megmozdulni, levegőt is alig vett, odaálltam mellé és megfogtam a vállát.
-Ne aggódj!-és ezzel elmentem magamnak reggelit kérni, amikor visszamentem Eszti már keltegette az embereket.

*Julie szemszöge*
Reggel arra keltem, hogy Eszti veri azt ajtót, hogy kelljünk már fel. Oda sétáltam félkómában és kinyitottam, Eszti ahogy meglátott a nyakamba ugrott
-Rám mindig számíthatsz, ugye tudod?-Nézett rám mosolyogva
-Persze, hogy tudom!- Mondanám neki, hogy anya de belőle csak egy van, és már és már ő sem él szóval "Mami"-nak hívom.
-Szeretlek!-szorított még erősebben
-Én is Mami!-nyomtam az arcára egy puszit, majd elengedett, intett egyet és elment készülni
Ma egy kis cuki edzőcucc mellett döntöttem:

A fekete felsőt választottam. Ez a kedvenc edzőcipőm egyszerűen imádom!


Kezd már elegem lenni Justinból, egész nap engem les, mintha várna valamire... Most pedig a hajóbeosztásokat hallgatjuk és már Eszti is szólt neki, hogy törölje le a nyálat a szájáról, mert folyik, mindenki úgy röhögött. De én már nem amikor meghallottam a hajó beosztást, gondoltam, hogy Esztivel megint kiviszünk egy Cirkálót vagy egy Katamaránt, de nem...
-Kalóz; Tomi- Martin- Zsófi "Bell", Noncsi-Lara-Tintin "Királylány" és a Justin-Julie párosé a "Dolce Vita" ti ketten úgyis elbírtok egyel, ma csak ezt a 3 Kalózt használjuk. Rettenetesen kiadtam mikor meghallottam a beosztást, elég jó szél volt, csak Justinnal veszekedtünk azon, hogy ki vezessen, de nem is tudom ez nem olyan k*rva anyázós veszekedés volt mint amit múltkor a Bellen csinált, inkább mintha ezer éve barátok lennénk és hülyeségből veszekednénk csak, nagyokat visítottunk, még szerintem a Balaton másik felén is hallották. Mikor már meguntam hagytam Jussnak, had kormányozzon és oda ültem a gross-sott-tal (ez kell a vitorla kezeléséhez) a kezemben.
-Mi történt szombat éjszaka?-Néztem rá csalódottan
-Semmi.-Mondta hidegvérrel
-Hogy érted azt, hogy semmi? Csak nem hagytad, hogy ne történjen meg!-Kaptam fel a vizet
-Tényleg nem emlékszel?-Nézett rám meglepődve
-Nem. Addig tudom, hogy valami féle "hálaajándék"-ot akartam neked adni, majd felmentünk a szobámba.
-Akkor elmesélem... Elkezdtünk csókolózni, majd te elkezdtél vetkőztetni engem, rád néztem és megkérdeztem tőled, hogy biztos akarod-e, te meg csak bólogattál és nekem estél, ellöktelek magamtól... Ekkor közbe vágtam
-Hogy-hogy ellöktél? Te lennél az utolsó ember akire gondolnék, hogy ellök magától amikor én ajánlom fel az egészet, még akkor is ha nem vagyok magamnál...-értetlenkedtem
-Pont ez az! Én nem akarom, hogy akkor történjen, meg ez az egész amikor még nem is emlékszel rá.
-Ezt most komolyan te mondtad?! De... De... De, te tavaly még akármit megtettél volna azért, hogy megdughass!
-Az tavaly volt! És nem adom fel!-Kacsintott. Én csak felálltam és megöleltem.
-Köszönöm! De azért egy barátnődet ne akard megdugni, mert abból már barátság extrákkal lesz!-Vigyorogtam. Rám nézett adott egy puszit majd amikor hátra léptem beleb*szódtam a vízbe, ez a retardált, meg úgy visított, hogy úsznom kellett utána mert nem volt tudott semmit sem csinálni, de és is majdnem megfulladtam úgy röhögtem, visszamászni már segített, de még mindig röhögött. Majd rám nézett és alig bírt magával, ahogy tiszta víz volt a ruhám, rám tapadt és átlátszott a fürdő ruhám. Nem törődve Justinnal ledobtam a ruhámat és csak a bikini maradt rajtam.
-Ne kínozz!-Hallottam Justin mormogását
-Miért ne?-Kérdeztem mosolyogva
-Mert megbánod!-Mosolygott vissza
-Most félnem kéne?-Kérdeztem vigyorogva
-Igen!-és felugrott felkapott a vállára majd úgy álltunk a hajóban, ami nagyon nem volt jó ötlet, mivel teljesen bedőltünk, a vitorla is átcsapott arra az oldalra és pont időben kaptunk Justinnal
-Te idióta, most majdnem felborultunk!-Néztem rá röhögve
-A te hibád!-Mondta röhögve
-Mi?-Kérdeztem vigyorogva
-Hát nem hittél nekem, én mondtam, hogy megfogod bánni!-Kacsintott majd egyik kezével megölelt, így vitorláztunk tovább kezembe a stott-tal. Egy idő után a vállára hajtottam a fejem. Eszti törte meg a pillanatunkat amikor oda kiabált:
-Életeim! Nem gondoljátok, hogy nektek is be kéne mennetek?-Mi csak egymásra néztünk majd egyhangúan közöltük Esztivel a választ:
-Nem!-És röhögtünk
-Rendben! Mondta röhögve- Bent találkozunk-Majd elszáguldott, mi pedig Jussal befelé vettük az irányt. Amikor vele vagyok olyan gyorsan telik az idő, amikor hozzám ér olyan mintha egy másik világban lennék, amikor azt mondta, hogy nem hagyta, kellemeset csalódtam benne, annyira jól esett,  majd amikor felkapott olyan volt mintha egy szerelmes pár lennénk, vele olyan más, de mégsem tudom, hogy miért, mert az kizárt, kizárt, hogy a puszta barátságnál többet éreznék iránta vagy mégis?

Sajnálom, ha nagyon rövid lett, de nagyon sokat segítene, ha megdobnátok pár komival! Szóval hajrá!;)
Puszi:*

Tényleg nincs más lehetőség...

Kicsit szomorú vagyok, hogy a 2.fejezetnek nem lett olyan sikere... Remélem, hogy a 3. fejezethez többen hozzászóltok, nagyon jól esne néhány komi.:):

~3.Fejezet

*Justin szemszöge*
Amikor megláttam, hogy az a srác akarata ellenére sem engedi el Juliet, nagyon begurultam, de nem tudtam, hogy mit tegyek. Szóltam Fredonak.  Fredo ránézett Tintinre és Noncsira majd kilökte a két csajt az öléből ,felugrott és mondta, hogy "Segítsünk nekik!" Amikor meghallottam, hogy az a féreg mint mond Junak, agyon tudtam volna verni, de még visszafogtam magam. Szóval csak odakiabáltam nekik:
-Hé srácok!-Hátra nézetett Julie, majd lemondóan sóhajtott egy nagyot
-Valami gond van?-Nézett ránk az egyik
-Igen van! Az, hogy ők velünk vannak, és menni készülünk!-Mondtam már eléggé idegesen
-Tényleg?A lányok még maradnak velünk!- Üvöltött vissza nekem az amelyik nem hagyta szabadulni Juliet, elvesztettem a fejem, mit képzel ez magáról?!
-Azt kétlem! Kiszabadítottam Juliet, majd Alfredohoz löktem, tudtam, hogy ott már biztonságban lesz. Majd nekiestem a gyereknek, szerencsére régen jártam kick-boxolni szóval nem volt nehéz dolgom. Jobb felütés, bal horog, pont amikor küldtem volna neki egy frontális rúgást behúzott nekem.
-Jó de!- Hallottam Julie hangját nem is kellett nekem több, a srác kapott egy sorozat ütést és végül pedig egy frontális rúgást amitől ki is dől. A másik két majom már rég elengedte a csajokat, szóval ők csak hátráltak amikor rájuk néztem, nem törődve velünk odarohantam a csajokhoz akiket Fredo fedezett, elhoztam őket onnét és beültettem az autómban. Közben visszakiabáltam a haveromnak:
-Magyarázd el nekik miről is van szó! Talán megértik!-Fredo csak egy "Ok"-ot nyögött vissza, majd hangos üvöltés hallatszott, a lányok nem értették a szavakat, de én igen... Alfredot rá 5 percre a biztonságiak hozták ki, de ő csak röhögve hátraült. Julie ült elől, olyan aranyos volt amikor elaludt. Nem bírtam megállni, de most ő sem tiltakozott, sőőt... 
Reggel nem emlékezett már semmire. Gondoltam minek fárasszam magamat, majd a barátnői elmesélik neki, és bementem a fürdőbe.

*Julie szemszöge*
Még egy ideig gondolkoztam, majd elkezdtem készülni az első edzésre, Justin akkor már nem volt ott, talán akkor ment ki amikor a gondolataimba voltam merülve. Rengeteg ruha közül válogattam, de végül ezek mellett döntöttem:

Felkaptam egy pulcsit, hogy ne egy melltartóban reggelizzek, de nem húztam fel a cipzárját, hiszen rohadt meleg volt, szél meg alig, szóval szenvedhetünk majd azzal is dejó! Miközben mentem le enni éreztem magamon a szempárokat, pásztázva néztem körbe mire megtaláltak a csajokat. Kértem egy melegszendvicset majd lehuppantam melléjük.
-Hol voltatok reggel? Hogy került mellém az a féreg? Mi történt miután elaludtam?- Bombáztam őket a kérdéseimmel
-Te semmire sem emlékszel? Nézett rám Noncsi meglepődve
-Nem.- Hajtottam le a fejem
-Drágám! Mi az utolsó amire emlékszel?-Nézett rám Tintin 
-Arra, hogy Justin kocsijában vártuk Fredot.
-Rendben. Miután megálltunk a  kikötő előtt, megkérdezted Justintól, hogy szeretne e egy kis "hálaajándékot", ő természetesen igent mondott. Majd ti ketten bevonultatok a mi szobánkban mi meg náluk aludtunk.- Nézett rám Tintin
-Mi? Mi? Ez kizárt!! De ugye nem...?-Kiakartam mondani nem jött hang a számra
-Nem tudjuk. Ezt tőle kérdezd!- Mutatott Noncsi a mellettünk lévő asztalra.
Inkább maradtam a helyem és megettem a kaját, az erőnléti edzés feltűnően könnyű volt.

*Vitorlás edzés előtt*
Eszti olvasta fel, hogy kit hova osztott be mára, az OP-sokkal kezdte majd jöttek a már nehezebbek.
-Kadettesek: Kitti-Martin tiétek az "Ice", Niki-Petra "Flamingo", Tintin- Dóri "Hablaty"
Kalózok: Justin-Tomi-Zsófi "Bell"
-Szegény Zsófi megkapta a legnagyobb idiótát, meg egy olyat aki most megy ki először kalózzal.-Súgtam Nonak
-Lányom folytathatom?- Nézett rám mosolyogva Eszti
-Bocsánat!-Hajtottam le a fejem
-Na szóval, a másik kalóz csoport, Noémi-Alfredo-Lara-Ju vihetitek a "Dolce Vita"-t. Még a többi kalózt kiosztotta, majd ő is jött ki motorcsónakkal. Most nem tudom, hogy szerencsésnek kéne-e magam érezenem vagy sem... Alfredot nem tudom most hova tenni a tegnapi után, Lara már megvolt Justinnak és Fredonak is szóval őt inkább hanyagolom, Noncsi meg kint napozik az orrban mert alig van szél, én meg itt döglök a kormány mellett. De még mindig jobb mintha Justinnal kéne veszekednem azon, hogy ki vezet, és az ő képét bámulnom 3 órán át... Egyszer csak Fredo ült oda mellé
-Mizu kislány?-Kérdezte vigyorogva
-Mi történt tegnap miután elaludtam?- Néztem rá értetlenül
-Ahj... Nem emlékszel semmire?
-Semmire, Noék mesélték el, hogy Justinnak valami hálaajándékot adtam. De ugye nem feküdtünk le?- Néztem rá riadtan
-Nézd Julie, másodpercről másodpercre egy ember van csak aki tudja...-Nézett át a Bell hajó legénységére akik épp veszekedtek. -De Juss nem tűri a nemet... Ezzel elővette a telefonját és elkezdte nyomkodni. Én meg csak ültem ott mint egy fadarab, vajon ezzel mire akart célozni? Tényleg nincs már más lehetőség...

Remélem, hogy izgultok már, hogy mit művelt éjszaka J. és J., lehet, hogy nem tudom magamban tartani holnapig a kövi részt..:D 5 komi éjfélig és biztosan kiteszem éjszaka a 4.Fejezetet!;)