El kell tűnnöm...

Sziasztok! Szörnyen szomorú voltam, hogy az ez előtti részhez csak 2 komi érkezett... Remélem, hogy ehhez több lesz! Olvassatok, komizzatok, hamarosan Kriszt is kiteszem a szereplők közé, mert egyre több szerepet kap a blognak, mint amennyit terveztem neki az elején.Komizzatok! Puszi<3

~24. Fejezet

-Sz-sz-szeretsz?- Szörnyen megvoltam lepődve, nem gondoltam volna, hogy akármikor ki mondja azt a bizonyos szót, alig bírtam ki dadogni. Justin Drew Bieber azt mondta, hogy szeret. Utoljára Selenának mondta ezt... És azért ugrott ki mert szeret, ez nekem sokk...
- Igen...- Suttogta, nem válaszoltam semmit csak kisétáltam a szobából

Szeret, szeret... Ezt nem tudom elhinni... Ez, ez, ez hihetetlen. Először csak megakart dugni, most meg már szeret, amikor megtudta, hogy apám halott jött át vigyázni rám, elhitette velem, hogy szeret aztán közölte, hogy csak játék. Most meg leugrott a Kiss tetejéről ami tegyünk hozzá, egy 3 emeletes szórakozó hely, hogy ne bántson engem többet, most meg közli, hogy szeret. Sóhajtottam egyet, de nem értettem semmit. Úgy éreztem, hogy ezt egyedül kell feldolgoznom szóval vissza mentem a táskámért és haza indultam. De persze én hülye a mentővel jöttem, Harryt meg ott hagytam a Kiss előtt. Mindegy, felhívom biztosan nem fogok sétálni.

Hívhattam, baszott felvenni... Így hívtam egy taxit, neki meg hagytam ez üzit, hogy otthon vagyok jöjjön oda, ha megtalálta a telefonját... Visszagondolva, hát eléggé paraszt voltam... De akkor is! Kapja a pénzt, akkor vegye fel azt a redvást telefont!! Ameddig abban a redvás taxiban ültem sikerült kidühöngenem magam. Kiszálltam és besétáltam a házamba.

- E! Beszélnünk kell!- Hagytam neki egy üzit, mivel nem vette fel a telefont, Harryhez hasonlóan...
- Szia! Mondjad!- Hívott vissza
- E! Justin azt mondta, hogy-hogy sz-sz-sze-szeret...
- Tessék?- Üvöltött bele a telefonba
- Leugrott a Kiss a tetejéről, hogy ne bántson többé, most jöttem a kórházból, de gyere át elmesélem!- Szipogtam
- Megyek!- Nyomta ki a telefont. Csak ültem a kanapén és gondolkoztam, hogy fogok ezek után tükörbe nézni? Hogy fogok ezek után Bart szemébe nézni? Hogy fogok ezek után szeretni? Szerettem anyát, de ő feladta küzdést, szerettem apát, őt pedig az Adria halottjai közé lehet sorolni... Szerettem Justint ő leugrott a Kiss tetejéről... Mi lesz ha bántom a többi embert is akiket szeretek? Esztit, Not, Tintint, Fredot, Evyt, Bartot! Áhh.... Minnél tovább élek, annál rosszabb lesz minden, egyre több kárt teszek, mindenkiben, mindenben... Legegyszerűbb lenne ha feladnám, végleg... Semmi jó sincs abban, hogy én élek. Mindenkit csak bántok, nem Julie nincs több fájdalom, senkinek sem... Justin nem ugrik le többet Kiss tetejéről, Fredo nem csókolózik többet olyannal akivel nem kéne, Evy nem rohangál folyton a bolond Bf-je után, Nonak nem kell többet megvédenie senkit, Tintinnek nem kell többet félnie, Esztinek meg nem kell anyát játszania, sőt Bartot sem terhelem még egy gyerekkel, Krisz, meg hát, igen, ő Krisz... Nincs más ötletem meg kell tennem... Még utoljára megnéztem, anyáról a képet és az tetoválást amit hozzá csináltattam.

" Forever you. " Ezt abból a szándékból csináltattam, hogy örökké emlékezni fogok rá, örökké szeretni fogom, akármit meg fogok azért tenni, hogy neki ne kelljen még onnét is rám vigyázni.











Nem próbáltam még soha, talán jól csinálom és többet nem fognak miattam szenvedni. Ha én nem vagyok nincs több szenvedés... Leültem az ágyamra, beleittam a Martinibe amit még ott hagytam, kb. egy hete... Bal kezemet kinyújtottam magam elé és kezelésbe vettem. Az ütőeremet célba is vettem az a ollóval.
- Ju!- Hallom, ahogy az ajtó kivágódik és Evy üvölt
- Megyek!- Dobtam el az ollót, a kezem véres volt, de ráhúztam a felsőmet, amit viszonylag eltakarja

- Na mesélj!- Ölelt meg
- Na szóval... Fredo felhívott amikor itthonról indultam el, este, hogy a Kissbe vannak Justin megf a tetőn rohangál és nem bír már vele. Egyből odamentem, amikor odaértem Juss a tető peremén sétálgatott egy üveg piával a kezében, próbáltam onnét leszedni, de nem jött, amikor megmondtam neki, hogy szeretem megcsókolt majd hátravetette magát, hogy többet "ne tudjon engem bántani"...- Ekkor már zokogtam, miattam fekszik most ott a kórházban...- ... A kórházban mellette ültem, a nővér amikor bejött azt hitte együtt vagyunk, amikor kiment a nővér megfogtam Justin kezét és elkezdtem elmondani neki az érzéseim, megkérdeztem tőle, hogy miért ugrott le... Kezdtem álmosodni, így befeküdtem Juss mellé, ő megölelt majd közölte, hogy azért ugrott le mert szeret... - Itt már úgy zokogtam, hogy egy egész óceánnyi könnyet hullattam. Evy csak sóhajtott egyet és adott egy puszit a fejemre
- Basszus!.- Üvöltött fel Evy, én csak rá néztem és láttam rajta, hogy gond van, a telefonját fürkészte- Anyu rosszul van mennem kell, puszi!- Viharzott ki, nem értettem, hogy mi baja lehet, mindegy... Majd úgyis elmondja, ja nem...

Úgy döntöttem, hogy nem szenvedek a kezemmel, valami sokkal hatásosabbat választottam, így életben maradok, de örökké eltűnök.
- Krisz!
- Mondjad...
- Mikor indulsz?
- Pár órán belül...
- Áll még az ajánlatod?
- Áll!

Mert szeretlek!

~23. Fejezet

Ott ültem a kórházi széken, Justin ágya mellett. Először éreztem bűntudatot egy olyan ember miatt aki ennyit ártott nekem. De túlságosan is szerettem ahhoz, hogy ezek a fájdalmak elnyomják az érzéseimet. Mióta Justin belépett nagyobb vonalakba az életembe, felfordult az egész világom. De még ezt is megbocsájtom neki. Nem tudom, hogy mit tennék, ha most meghalna. Még egy embert elveszítenék. Anya, apa, most meg Juss... Remélem elég erős ahhoz, hogy túlélje ezt. Szörnyen aggódom érte.

- Hölgyem!- Állt meg mellettem egy nővér
- Igen?- Néztem fel rá könnyes szemeimmel
- A barátjának...- A barátom? Szeretném ha az lenne...- Súlyos sérülései vannak, de ahhoz képest semmi, hogy 3 emeletet zuhant. Betört a feje, nyak és hát csigolya zúzódásai vannak, valamit eltört a jobb csuklója, a bal felkarja és a bal bokája, sajnos rengeteg vért veszített. De elnézve önt, hamar felfog gyógyulni. Hamarosan felfog ébredni. Kérem jelezze nekünk ha felébredne!- csak bólintottam egyet, majd a nővérke kiment
Ott ültem az a srác mellett akinek most minden porcikája szét van törve, miattam. Szörnyen rossz amikor ebbe belegondolok, hogy akit szeretek meghalhat. Megfogtam a kezét és elkezdtem hozzá beszélni.
- Justin nem tudom, hogy hallod e amit most mondok. De ezt muszáj elmondanom. Amikor Fredo felhívott reméltem, hogy miattad hív, boldogan vettem fel a telefont, de már nem annyira boldogan tettem le. Nagyon siettem hozzátok, nehogy valami hülyeséget csinálj. Amikor megláttalak a tetőn a szívem is megállt. Láttam leforogni az életem a szemem előtt, ami már csak te vagy! De Justin, nem kell attól félned, hogy bántasz, szeretlek és ez nem is fog változni. Szeretlek!- Amikor másodszor kimondtam, elkezdtek hullani a könnyeim, záporként hullottak. Csak sírtam és sírtam. Még mindig Justin kezét fogtam, nem bírtam elengedtem a kezét és a táskámban kezdtem el kutakodni. Elővettem egy zsepit, letöröltem a könnyeim és kifújtam az orrom. Egyszer csak Fredo jött be.
- Julie!
- Mit akarsz?
- Én... én... Nem az én hibám!
- Tudom.
- Haragszol?
- Kicsit...
- Miért? Miért rám, miért nem rá?
- Na most takarodj innen!- Üvöltöttem vele
- De!
- Takarodj!- Szerencsére ki is ment, nem kellett többet üvöltenem

 Justin még mindig eszméletlen volt, álmos voltam már nagyon így befeküdtem mellé az ágyba picit pihenni, nem akartam elaludni, hiszen egy széttört Justin fekszik mellettem csapok egyet vagy akármi rengeteg kárt tehetek még benne. Csak feküdtem ott és kattogott az agyam amikor Justin hirtelen megmozdult, szerintem még én is jobban meglepődtem a tettén mint ő. Megölelt. Egymással szemben feküdtünk ő szeme még csukva az enyém nyitva. Én összehúztam magam ő pedig elterülve ölelt. Így feküdtünk már kb. 3 perce amikor megszólalt.
- J-Julie!- Próbálta kinyitnia szemét
- Itt vagyok.- Simogattam meg a arcát
- Azért mert... mert... szeretlek!

Többet nem kell szenvedned miattam

Hy!<3 Nagyon-nagyon szépen köszönöm a 9 komit! Hoztam volna már korábban is a részt, csak tanultam, meg versenyen voltam... De most itt van! Remélem tetszik! Komizzatok!<3

~22. Fejezet

*Julie szemszöge

- Felesleges.- Jelentette ki teljes hidegvérrel, mozdulatlanul
- De nem lehet az!- Néztem rá kétségbe esetten
- Felejtsd el, hogy élek. Ez lesz mindkettőnknek a legjobb!- Ezzel a mondattal lezárta a vitánkat és kiviharzott a házból, nem tudtam mit kéne tennem. Csak álltam ott várva a csodára, ekkor megcsörent a mobilom.
- Jó napot! Kovács Krisztina vagyok, Mr. Bieber asszisztense, megkért, hogy értesítsem magát arról, hogy a Mr. Bieber emberei holnap délután 3 óra körül mennek az ön dolgaiért.
- Jó napot! Köszönöm szépen! Várom őket!- Nyomtam ki a telefont, tudtam már, hogy mit kell tennem, összepakolnom! De mégis, hogy fogom Justinnal kibírni egy házban? Áhhh... Nem is gondolkodom rajta, inkább pakolok. Alig bírtam bepaszírozni a bőröndömbe a ruháimat. Rengeteg van! Szembe néztem a szobám egyik kedvenc részével, a "Gossip Girl" résszel. Imádom ezt a sorozatot, a szobám egy része tele van velük, ezek a kedvenc képeim:

Blair Waldorf, Chuck Bass és Serena Van Der Woodsen a kedvenc szereplőim. Ahogy ezeket a képeket nézegettem nekem is kedvem lett képeket csinálni, előtúrtam pár ruhámat és csináltam a képeket, végül feltettem ezt twitterre:

Írtam hozzá egy kis szöveget, akartam, hogy lehessen benne érezni, hogy Justinnak küldöm ezt a képet anélkül is, hogy odaírnám a nevét. Ezer meg egy mondat fogalmazódott meg benne, de talán ezzel mondtam neki a legtöbbet: 

Harcoltam ezért, hogy szeress, majd rájöttem, hogy csak játszol. De nem tudlak, nem is akarlak elfelejteni, hiszen szeretlek!

Tudtam, hogy Juss követ twitteren, és látni fogja akaratán kívül is. 956 twittem van, 129 embert követek és 21 308 követőm van. Nem tudom, hogyan én csak kedves vagyok mindenkihez és elkezdenek követni... Mikor ránéztem az órámra csak akkor szembesültem azzal, hogy már fél8 van! Ideje lenne készülnöm, úgyis van kedvem ma bulizni Justin nélkül is. Felöltöztem, kisminkeltem magam, a hajamat pedig hagytam, hiszen még mindig göndör. Miközben sétáltam ki a kocsihoz váratlan telefon hívásom érkezett.

- Julie, Fredo vagyok!- Hadarta el, idegesen

- Jó-jó! Baj van Fredo?- Kérdeztem aggódva

- Eléggé! Justinnal nem bírok... Ide kell jönnöd most!- Hangsúlyozta ki az utolsó szót

- Hol vagytok?

- A Kissbe!

- Máris ott vagyok!- Nyomtam ki idegesen

- A Kissbe, gyorsan!- Szálltam be a kocsiba idegesen és vágtam be magam után az ajtót

- Fredo itt vagyok! Hol vagytok?- Szálltam ki a kocsiból telefonálva

- A tetőn!- Kinyomta a telefont és rohantam fel. Miniszoknyában és magassarkúban ez egy igazi élmény! Justin meg a tetői, egyszer lelököm onnét. Fredo is mindig onnét szedi össze, csoda, hogy most nem sikerült neki. Biztos, hogy valami bazi nagy hülyeséget csinált, és állatira be van állva ha még Fredora sem hallgat!

- Fredo!- Ordítottam, ahogy megláttam

- Nem gondoltam, hogy még fel is öltözöl!- Nézett rajtam végig

- Idióta!- Ütöttem meg. Amikor megpillantottam Justint a tető peremén sétálva egy üveg Abszinttal a kezében, az orra pedig tiszta fehér volt.- Hogy nem dőlt még ki? Hogy hagyhattad neki?- Üvöltöttem Fredoval

- Nem tudtam mit csinálni...

- Justin!- Rohantam oda hozzá

- Mit akarsz?- Nézett rám, full beszívva, azt sem tudta hol van

- Segítek!

- Megmondtam már! Miért segítenél rajtam?- Tiszta agresszív volt, de nem féltem tőle, annál jobban szeretem mint, hogy féljek tőle

- Mert... Mert...- Kiakartam mondani, de jött ki a szó számon

- Magad sem tudod!- Hajolt hozzám közelebb, és suttogva az arcomba vágta. Szörnyen megcsapott a pia és a drog keveréke.

- Mert szeretlek!- Ordítottam, Justin csak elsétált előttem és újra és újra, csak sétálgatott fel-le, egyszer csak megállt előttem és megcsókolt. Nagyon vadul csókolt, teljesen éreztem a piát és a drogot az szörnyű volt, de a csókja, isteni... Amikor elvált tőlem csak ennyit mondott:

- Többet nem kell szenvedned miattam.- Ezzel hátravetette magát, le a tetőről

- Justin!- Üvöltöttem, a zuhanó fiú után

Én bízom benned!

Itt is van a kövi rész! Nagyon örülök a 6000+-os megtekintésnek, és már a Föld másik feléről is olvassák a blogom, nekik tettem ki a fordítót, amit a fejléc alatt találtok. Pár óra alatt 5 komi jött össze EGY részre és több száz megtekintés! Ezért is írtam meg, ezt a részt ma! Oldalt találtok egy szavazást kérlek titeket SZAVAZZATOK! Komizzatok!<3

~21. Fejezet

Reggel arra ébredtem, hogy Evelyn telefonál.
- Ki volt az?- Kérdeztem félkómásan
- Anyu, jön értem.- Válaszolta szintén kómásan
- Mennyi idő van?
- Fél2.- Kerekedtek ki a szemei a telefonjára tekintve
- Az szép.- Ásítottam- Mikor jöttünk haza?
- Azt én is szeretném tudni- Röhögött
- Valamikor 5-6 körül, Krisz sms-eiből következtetve
- Jaaaaaaaaaaa, tegnap nagyot alakítottunk- Közölte egy óriási mosoly közepette- De itt van anyu, szia Cica!- adott puszit

Épp a konyhában reggelit csináltam amikor hallottam, hogy nyílik az ajtó. Kisétáltam és meg sem lepődtem az illetőn.
- Öhhhh... Krisz már megint nyitva hagyta az ajtót?- Kérdeztem full lekezelő hangon az előttem álló személytől
- Nézd Julie!- Kezdte volna el de, közbe vágtam
- Oké, megnézem, ahogy távozol azon az ajtón amit Krisz nyitva hagyott!- Mosolyogtam rá szánalommal
- Figyelj rám kérlek!- Könyörgött
- Figyellek ameddig elhagyod a házam. Pá-pá!- Integettem neki
- Figyelj már rám a kurva életbe!- Nyomott neki a falnak, a két kezemet a fejem mellé szorítva
- Engedj el!- Próbáltam eljátszani, hogy kitartok a sírig is, engedett a szorításból
- Mire volt jó a tegnapi kis produkciótok?
- Ó, hogy mire? Tudod, nem hagyjuk csak annyit azt, hogy "csak játék" voltam számodra. A bosszú a specialitásom, és ne hidd, hogy ennyiben hagyom ezt az egészet! Azon fogok dolgozni minden erőmmel, hogy neked legalább hasonlóan fájjon. Az én szívemet ott összetörted! Minden álmom szerte foszlott! Attól még, hogy Selena összetörte a tiédet neked nem kellett volna másét!- Üvöltöttem vele, de az utolsó mondott, ahogy kimondtam meg is bántam, Justin egy és egyre idegesebb lett, ökölbe szorult a keze, majd elindult felém. Én csak álltam ott és próbáltam védeni magamat, de rettegtem. Egyszer csak 2 kezet éreztem a nyakamon, a szememet összeszorítottam remélve, hogy akkor nem fog annyira fájni. De nem fájt, felemelte a fejem, ekkor már kimertem nyitni a szemem. A gyönyörű mogyoró barna szemeivel találtam magam szemben.
- Azt hiszed bántanálak?
- N-nem tu-tudom...
- Azt hiszed azért mondta, hogy "csak játék", hogy összetörjem a szíved?
- Igen.
- Rosszul hitted. Azért mondtam, hogy megvédjelek.
- Megvédj?- néztem rá értetlenül
- Ha kimondtam volna azt a szót, teljesen még ennél is jobban belém zúgtál volna. Nem bízok magamban annyira, hogy egy ilyen lány szívével dobálózzak.
- Én bízom benned!

Bosszú, Miss Bieber módra

~ 20.Fejezet

Az ajtó nyitva!- Ugrottam fel és üvöltöttem az ajtó felé mutatva, Justin értette a célzást és elhúzott. Bezártam utána az ajtót és írtam egy sms-t Evynek, hogy jöjjön át.

- Te hülye vagy? Ezek után itthon akarod nyalogatni a sebeid?- Osztott ki
- Nem tudom...
- Kik vagyunk mi? Julie és Evy, Evy és Julie. És mihez értünk mi a legjobban?- Mosolygott
- A bosszúhoz!- Vigyorogtam, felrohantunk és átöltöztünk

- Tudod a club címét igaz?- Kérdezte a limóba beszállva én csak bólintottam egyet.

*Clubban*

- Nevet!- Mondta a biztonsági őr, miközben felnézett- Elnézést Miss Bieber! Tessék menni!- Nyitotta ki előttünk az ajtót.

- Szép volt!- Tartotta a kezét pacsira E

Leültünk, kértünk 2 koktélt és elkezdtük szűrni a pasikat.

Meg is akadt a szemem ő felségén. Egyedül ült és iszogatott, egyből oldalba böktem barátnőmet.

- Kezdhetjük!- Evy felvett egy maszkot.

Odasétált Mr.-hez és leült vele szemben. 

- Jó estét! Hogy lehet egy ilyen úriember egyedül péntek este?

- Na és egy ilyen hölgy?

- Nem találtam még senki megfelelőt.- Kacsintott rá E

- És most megtalálta?

- Azt hiszem. Mondja csak, hogy lehet az, hogy Julie Horant, Miss Biebernek szólították?

- Bizonyára tévedés. - Vágta rá sejtelmes hangon

- Vagy titkos testvérek?

- Biztosan nem.- Ekkor elindultam Krisszel Justin felé, megálltunk mögötte és vártunk Evy jelére

- Vagy talán megkérte a kezét, Mr. Bieber?- Megkaptuk a jelent, Justin már épp megakart szólalni amikor Evy közbe vágott- Jajj, de buta vagyok! Hiszen ott csókolózik az exével, vajon megint együtt vannak?- Adta hülyét Evy, közben pedig Justin mögé nézett, Justin egyből hátra kapta a fejét. Szenvedve figyelte, ahogy csókolózunk, egyszer csak Krissz belemarkolt a fenekembe, hallottam, ahogy Justin fújtat mint egy bika. Ekkor Evy adott egy jelet, hogy elég mert Mr. már nem bír az idegeivel, így elváltunk egymástól. Mind a hárman Evyre néztünk. Aki ekkor felállt és levette a maszkját. Justin csak nézte Et mintha ufót látna. 

- Te?- Kérdezte Justin 

- Én.- Válaszolt halál nyugodtan Evy

Csak játék

Halihooo<3 Köszönöm szépen a komikat, az ezelőtti fejezethez! Változott a blog külleme és Julie élete is fordulat vesz. Remélem, hogy tetszeni fog! Komizzatok<3                                 

~ 19. Fejezet

- Embereid? Mit tettél vele?- Már szinte üvöltöttem, a kocsi előtt
- Ne kiabálj már velem! Mondtam már én semmit.- Húzta fel kicsit magát. - Beülnél?- kérdezte lekezelően
- Be.- Beültem de nem miatta, csakis az apja miatt. Nem volt kedvem egy ilyen emberrel faszkodni, csak mert a fia egy idióta. Gondoltaimba Justin rekedtes hangja zavart bele:

- Ha annyira kíváncsi vagy rá...- Nyomta a kezembe a telefonját, amin valljuk be őszintén, meglepődtem, nem is kicsit. Csak így rám merte bízni. Nem is haboztam megnyitottam az SMSeit, meg is találtam amit kerestem. Nem jutottam szóhoz... Miattam?
"Magyarázzátok el a kölyöknek, hogy a Julie Horan kinek a tulajdona!"- Ez kattogott csak a fejemben.
- Kinek vagyok a tulajdona?
- Bart Bieber és a fia.- Mondta halálnyugalommal
- A tiéd?- Néztem rá szörnyen meglepődve
- És apámé.- Mondta még mindig fapofával, én csak néztem rá mint valami ufóra.
- Nézd Julie! Lehet, hogy az utolsó ember akiben megbíztál meghalt. De ahol egy fejezet lezárul egy új kezdődik. Az életed szüleiddel írott fejezete végleg lezárult. Meghaltak. Viszont, most egy új kezdődik ami a következő családodról szól. Lehet, hogy apám utál engem és sose fog szeretni, de tudom, hogy érted akármit megtenne. A legjobb barátja lánya vagy! Ígéretet tett apádnak. Vigyázni fog rád!- Nem mondtam semmit csak adtam egy puszit az arcára. Az út további része néma csendben telt. Amikor odaértünk kinyitották előtte az ajtót, kiszálltam és megvártam az isszonyatosan érdekes páromat.

*Az asztalnál*

- Figyelj ott jön!- Tette a szája elé kezét Justin, hogy ne lehessen rendesen hallani, egyből odanéztem és ott jött Bart Bieber! Majd teljes élet nagyságban állt előttem.

- Bart Bieber.- Nyújtotta a kezét, felálltam és kezet fogtam vele
- Julie Horan.- Végig izgultam a vacsorát, szerencsére zökkenő mentesen ment az egész. Amikor sétáltunk kifelé Bart megállított.
- Julie! Válaszd ki a dolgaidat amit hozni szeretnél magaddal és még a hétén az asszisztensem felhív, hogy mikor mennek az embereim a cuccaidért. Érted pedig kocsit küldök majd. Addig is Justin haza megy veled, ő majd szól a másik sofőrjének, te pedig megkapod Harryt! Ja, és nyugodtam tegezz. A családomba tartozol.- Ennél s mondatnál elérekenyültem, de nem jött szerencsére egy könnycseppem sem
- Rendben van. Köszönöm szépen!
- Hát akkor sziasztok!- Adott puszit
- Szia!- köszöntem Justin nem sokat mondóan pedig felemelte a kezét, mintha intene.

*Otthon*

Ott ültünk egymásba borulva, mint a szerelmesek. Már több hete, hogy összevesztünk. Nem bírtam ki fel kellett tennem neki a kérdést. Felültem és ránéztem.
- Justin!
- Igen?
- Múltkor nem mondtam meg, hogy szeretsz-e. Megmondtad Fredonak még táborban. Leírtad tegnap este Evynek. Mindenkinek megmondtad csak nekem nem! Vagy ez az egész számodra csak játék?
- Őszintén?
- Igen!
- Csak játék.

Mit tettél vele?

Sziiasztooook<3 Nagyon- nagyon szépen köszönöm a 6 komit! Szörnyen örültem neki! Lett egy új feliratkozóm is, és elértük az 5000+-os megtekintést! Köszönöm szépen nektek! Ez a rész kicsit rövidebb lett mint a többi, de remélem ettől függetlenül is tetszeni fog.! Komizzatok! Jöhet pozitív negatív!<3

~18. Fejezet

- Ezt kiírta?
- Senki.
- Ismerem ezt a nézést! Na mondd már!
- Justin...- motyogta
- Juss? Kit szeret?- kérdeztem, felkavarodva
- Téged.- Nézett rám mosolyogva
- Hazudik.
- Miért hazudna?
- Amikor kértem, hogy mondja ki csak egy "nem"-et motyogott...- Hajtottam le a fejem
- Tudod, hogy Justin sok mindenen ment keresztül és nehezen fejezi ki az érzelmeit!
- De akkor neked miért írta meg ilyen könnyen?
- Jajjj életem...- ölelt meg - Aludj már végre!

*Délután*

Amikor felkeltem Evy még mindig ott feküdt mellettem, teljesen kipihent és nyugodtan éreztem magam. Jó volt tudni, hogy van akire mindig számíthatok! Imádom ezt a csajt! Ránéztem és észre vettem a kezében telómat.
- Hát az meg mit csinál nálad?- Néztem rá meglepődve
- Jó reggelt Julie! Justin írt, 7-re jön érted, az apja szeretne megismerni. Vacsorázni mentek.- Adta a kezembe a telefont
- Úr-Isten!- Szótagoltam -Mennyi idő van? Kérdezte aggódva
- Fél5!- Ugrott fel
- Segíts!!- Visítva rohantam be fürdőbe

 Lezuhanyoztam, hajamat ismét megmostam mert még mindig éreztem benne a pia szagot. Vagy 20x fogat mostam, majd kirohantam egy köntösben. Akkor már Evy vett elő ruhát, a hajgöndörítőt bedugta, a ruhához illő lakkokat vett elő a cipőt pedig épp akkor kereste.


                                                               

 Szörnyen izgultam, a szívem csak úgy vert. Mi van, ha kitagad? Ő Bart Bieber! Nem ronthatom le a nevét. Alig van szabadideje és ezt is arra használja, hogy velem és az idióta fiával találkozzon. 7 óra! 7 óra! 7 óra!
- 7 óra!- Üvöltöttem
- Nyugiiiiiiiiii!- Húzta el Evy
 - Itt van! Itt van!- Néztem ki az ablakon
- Akkor menjél!- Nem is hisztiztem tovább, hanem elindultam lefelé

Kinyitottam az ajtót
- Kész vagy?- Nézett rám Justin
- Neked is szia... Nem úgy nézek ki?- Flegmáskodtam
- Akkor mehetünk?
- Hol van apud?
- Az étteremben találkozunk vele, másik limoval jön.
- Őőőő... Oks.- Elindultunk a kocsi felé, Evyre hagytam a házat ameddig nem vagyok otthon
- Amúgy nem kell mostantól aggódnod a Krisz barátodért!- Kacsintott
- Mit tettél vele? - Kiabáltam rá
- Én semmit. Nem piszkolom be ilyen senkikkel a kezem. Külön embereim vannak rá.

Én is szeretem!

Sziiasztok! Nem értem, hogy miért nem komiztok :/ A nézettség egyre csak nő, mindjárt elérjük az 5000 megnyitást, de csak 1 komit kaptam...:( Azért is hoztam ilyen későn ezt a részt, mert szörnyen rosszul esett ez. Komiba nem csak dícsérni lehet a blogomat, nyugodtam megmondhatod, ha nem tetszik valami. Szóval, légyszíves írjatok véleményeket, kíváncsi vagyok, hogy ti, hogy látjátok a blogomat! Olvassatok és komizzatok!<3

~17. Fejezet

*Julie szemszöge

-Julie!- Hallottam lentről egy kiáltást, lelöktem magamról Kriszt és lerohantam. Nem hiszem, el, hogy megint nem zárta be az ajtót! Azt hinné az ember, hogy fél év alatt csak megtanulja, de mit is várok? Amikor szakítottunk is tárva hagyta az ajtót. Ameddig magamban Kriszt szidtam, le is értem a lépcsőn. Nagy meglepetésemre Justin állt ott, nem túl jó kedvel. Ott álltam az a srác előtt aki miatt most, egy full sexy szettben full, piásan, beszívva, az exemmel hetyegek...
- Mit keresel?- Kérdeztem, próbáltam elrejteni, hogy bevagyok tépve és full részeg vagyok
- Hogy nézel te ki? Ki vagy te? Mit tettél magaddal? Miért? Ki miatt? Kinyírom!- Teljesen kiadva sorolta a hülyébbnél, hülyébb kérdéseit
- Az öngyilkosságbűn.- Válaszoltam full higgadtam. Ő csak állt ott és nem tudott mit csinálni
- Julieka!- Állított le Krisz egy szál alsóban, majd odajött hozzám
- Ki ez?- Kérdezte miközben átölelt
- Az a srác aki miatt te most itt vagy.
- Nézd Julie!- Lépett oda mellém Justin, és a gyönyörű szemeivel belenézett a szemeimbe
- Na, jó. Én leléptem.- Sétált ki Krisz az ajtón amit természetesen nyitva hagyott, én csak lestem. Ez semmit sem változott...
- Julie! Mond mi történt?- Lépett hozzám Justin közelebb
- Semmi.
- Semmi? Ez nekem nem tűnt semminek!- Ordított
- Nem kiabálj velem. Ott az ajtó, Kriszt nyitva hagyta neked!- Mutattam az ajtó felé. Majd felsétáltam a szobámba. Minden kezdett megvilágosodni, nem akartam, tudni, hogy mik történtek így ittam még. És ittam, és ittam, és csak ittam. Olyan fél4 körül lehetett amikor Evyvel találtam magam szembe.
- Te mit csinálsz életem?- Nézett rám aranyosan, és közben kivettem a kezemből az üveget
- Én, én... Nem tudom...- Tényleg nem tudtam
- Szívem! Gyere elviszlek először is zuhanyozni.- Szedett fel a földről, és elkezdett a fürdőszoba felé cipelni
- Bezártad az ajtót?
- Krisznek nézel? Persze!

Evy elkezdte engedni a vizet, majd rászólt:
- Vetkőzz le!
- Nem akarok!- nyavajogtam
- De!- Még egy kicsit hisztiztem de a végén sikerült megfürdetni, a víz szörnyen hideg volt! Teljesen rendbe tett, mintha semmi sem történt volna velem. Lehetett már 5 óra is mire Evelyn betett az ágyba. Mellém feküdt, és elkezte nyomkodni a telefonját, úgy éreztem, hogy már teljesen tiszta vagyok minden téren.
- Anyám hallott. Apám hallott. A szerelmem egy féreg. És még a legjobb barátnőmet is felidegesítem.- Mondtam megszeppenve
- Tessék? Apud? Mr. Horan? Szerelmed? Engem felidegísítettél?- Értetlenkedett
- Igen. Apu kb. egy hete halott.Vitorlás baleset, Mr. Bieber papíron az apám, de még életemben nem láttam. Justin nem is szeret, vakítás az egész. Téged meg felidegesítettelek, mivel itt baszod az éjszakád a full K.O. barátnőddel.
- Apudat még megbeszéljük, addig is részvétem. Justin, hogyan utálna? Ő szólt nekem, hogy fullra szét vagy. Én pedig imádlak, és soha az életben nem tudnál ilyennel felidegesíteni! Akármikor számíthatsz rám! Szeretlek, te is bolond!- Ölelt meg, az ölelésünket egy SMS törte meg, Evynek jött:
"Én is szeretem"