Itt a szerelmed!

Sziiasztok! Ez az első blogom, egy barátnőm biztatására kezdtem el írni. Remélem tetszeni fog nektek és fogtok komizni!:)

~1. Fejezet

*Julie szemszöge*

Végre vége az iskolának. Már csak az évzáró van hátra és nem több. Aztán pedig irány Balatonfüred és a várva várt vitorlástábor Tintinnel és Noval! 8 éves korom óta vitorlázom, még nővérrel voltam először táborban, ahol nagyon megszerettem ezt a sportot, később pedig apukámmal jártam versenyekre. Egyszerűen imádom ezt az érzést! Felülmúlhatatlan, ott ülni a hajóban, szenvedni a szélhiánnyal és fújni a vitorlát hát ha történik valami, vagy száguldani a széllel, arra koncentrálva, hogy minél gyorsabban tudjunk menni. Ahogy van imádom ezt a sportot,tavaly szülinapomra apukámtól vitorlás hajót kaptam, egy Katamaránt:

 Ez egy 2 testű hajó, könnyebb mint a többi, így gyorsabban is tud menni, de nagyobb az esélye a felborulásra is, de mivel nem ballaszt ezért kicsi az esély, hogy egy felborult Katamarán el is süllyed. Apukám "Julie"-nak nevezte el a hajómat, majd rögtön kimentünk vele. Szörnyen jó volt, kicsit életveszélyes is, de nem érdekel, imádom és kész!

Elmentem zuhanyozni, hajat mosni, fogat mosni hajat szárítani. Amikor észbe kaptam már 17:30 volt és 18:00-kor kezdődik az évzáró. Gyors belebújtam az ünnepi ruhámba és indultam is. Viszonylag gyorsan odaértem, még volt negyed órám, szerencsére. Az évzáró szörnyen unalmas, de a végén az utolsó mondat felejthetetlen: "A 2012-13-a tanévet lezárom!" Amikor ezt kimondta az igazgató, mindenki hangos ujjongásban tört ki. Elköszöntem Evytől akivel megbeszéltük, hogy szombat esténként találkozunk, mert ő Balatonalmádiban lesz úszóedzőtáborban 2 hétig. Majd egy hangos:

-Sziasztok!-kal elköszöntem az osztálytól

Siettem haza, ahol már félig meddig össze voltam pakolva. Gyors még befejeztem a maradékot. 3 bőröndbe és egy utazó táskába fértem be, hiszen ha 1 hónapra megy el az ember akkor elég sok cuccot visz magával, és a party ruhákat sem hagyhattam itthon mivel minden szerdán esti kimenőnk van, vasárnaponként pedig egész napos pihenő, ahol azt csinálunk amit akarunk. Többi nap pedig fél kettőig mindenkinek vissza kell érnie a kikötőbe. Aki nincs ott gyilkos erősítésben van része. 

Reggel 08:00-kor ébresztő van, 09:00-kor erőnléti edzés, 12:30-kor megyünk ki a vízre először ekkor kint vagyunk 2-3 órát a széltől függően, 18:00-kor pedig ismét irány a víz, este 2-3 órát szoktunk még kint lenni. Szóval kissé erős, de mivel nekem ez lesz már az 9. évem kezdem megszokni. Ritkán jön pont úgy össze minden, hogy ott tartom a szülinapomat, de ez az idei év ezen ritkaságokhoz tartozik. Gyors leültem még a Laptopom elé, és ekkor vettem észere, hogy Tintin és Noncsi Skypen videóhívnak. Gyors felvettem és beszélgettünk vagy 2 órán keresztül, mindenki megmutattak, hogy miket hoz magával. Majd a jó hangulatomat Tintin törte meg: 

- Most nemrég beszéltem Esztivel (edzőnk) és azt mondta, hogy Justin és Fredo is lejönnek!-Sokkot kapva üvöltöttem bele a kamerába

-Mi? Miért? Miért kell ezeknek is ott lenniük? Megint hallgathatom, majd, hogy mit művelnek!-forgattam a szemeim- Nem én alszom Justinék fala mellet!-Jelentettem ki nevetve

Beszélgettünk még egy kicsit, majd én elköszöntem. 

*Reggel*

A telefonomra keltem, tudtam, hogy miért ébreszt! Ugrottam ki az ágyból, elmentem fogat mosni, felöltözni, hajat csinálni stb... Sokat gondolkodtam, hogy igazából mi is maradt a szekrényemben, végül ez az összeállítás mellett döntöttem:

Apa már bepakolta a cuccaim, de én még ettem. Sietetett. -Siess Julie! Menjünk már!- Talán ő még jobban akart ott lenni mint én. De ez képtelenség, hiszén mindennél jobban vártam! Ahogy végeztem a nyammogással, indultunk is. Hamar eltelt az a másfél óra, de telhetett volna gyorsabban is. Amikor odaértem egyből odafutottam Noékhoz, végig ölelte, pusziltam őket, már nagyon hiányoztak! Aztán egyszer csak Eszti tűnt fel a háttérben.

-Hát kint látnak szemeim! Végre, hogy ideértél! Már nagyon vártunk!- Jött oda hozzám, olyan erősen ölelt, hogy már szinte összeroppantott. Imádom Esztit, rengeteget vagyok vele táborba, ha kijön ő is vitorlással mindig együtt megyünk van, hogy Julival, van hogy Kalózzal, de már előfordult, hogy 2-en (8-an voltunk a hajón, de mi 2-en csináltunk mindent) kivittünk egy 50-es Cirkálót, nagyon buli volt. Én elkezdtem beszélgetni mint az állat, egyszer csak egy kiabálást hallok:

-Kicsim! Nincs kedved segíteni?- Kiabált apa, tele cuccokkal

-De, rögtön megyek!- Kiabáltam vissza nevetve

A csajokkal bepakoltunk a V5-ös szobába. Amikor megyek le nagyban beszélgetnek Esztivel, odatársultam, de előtte elköszöntem aputól. Eszti felém fordult és elkezdett sunyin mosolyogni majd a hátam mögé mutatott 

-Ju, itt a szerelmed!- Röhögő görcsben tört ki

-Eszti!Kabbe! Ugye nem mellettünk lesznek?!-Néztem rá hátra majd rá kérdően, de elkapott a röhögőgörcs engem is.

-Hát csak a V6-os szoba szabad...-Nézett rám sunyin

-Rácsaptam egyet a kezére- Majd egy kezet éreztem a vállamon. Mindenki rám nézett, Eszti, Noncsi és Tintin alig bírták megállni, hogy ne röhögjék el magukat. De vetettem rájuk egy fenyegető pillantást. Ekkor Eszti megköszörülte a torkát és Justinék felé fordult

-Örülök, hogy ti is megjöttetek! A V6-os szoba a tiéket!-Erőltetett egy röhögés mentes mosolyt az arcára.

-És kik a szomszédaink? -Kérdezte Fredo, ránk nézve

-Julie, Noncsi és Tintin. Valamint örülnék neki, ha idén nem kéne hallgatniuk az éjszakai fejleményeket! Vágta a fejükhöz Eszti. Azok ketten meg csak bólogattak.

Mindenki bement a szobájába, és átöltözött estére, hiszen már este 8 óra van és szombat, szóval induljon az élet! Egy melltartóban és bugyiban épp hajat vasaltam amikor valaki kopogott, gondoltam, hogy Eszti az mert Fredoék nem ismerik a kopogást. Szóval ki kiabáltam:

-Gyere!- Majd vasaltam tovább a hajam, nagy meglepetésemre Fredo és Justin léptek be. Egyből berohantam a fürdőbe. Ahol felöltöztem. Hallottam, ahogy beszélgettek Tintinékkel, de főleg Noncsi kioktatását hallottam a fiúk felé. Amikor kimentem fapofával rájuk néztem és megkérdeztem:

-Mióta tudtok kopogni?

-Hát úgy gondoltam megtanulok, hiszem egy szép lány megérdemli- Lépett közelebb hozzám Justin, szinte már semmi sem volt köztünk, néha amikor ilyen közel kerülök hozzá elvesztem perc másodperce az agyamat, az illata olyan kábító tud lenni... 

-Na ne vetíts!-kacsintottam egyet és vissza indultam a fürdőbe, indultam volna, ha Justin nem ránt vissza. 

-Enyém leszel kislány! Eleget vártam már!- Adott egy puszit az arcomra majd sietősen kimentek és becsapták maguk mögött az ajtót...

Remélem tetszett az első rész! Komiba nyugodtam írhattok kritikát is!:)